Novella, Vers

2025. október 5., vasárnap

A rózsa illata

 


A rózsa illata


Ez az illat az, mit neki szántam,

ez volt az illata, mikor megláttam!

Azóta is az orromban érzem,

miközben őt a távolból nézem.


Most is ott áll, azon a helyen,

ahol először találkozott velem! 

Ahogy tekintetét rám szegezi,

talán mindent megadnék neki.


Közelebb lépek, arcomon mosoly,

ezzel jelzem, szándékom komoly.

Ezt a rózsát ma kezébe adom,

e szál virággal meghódíthatom.


A rózsa illata őt is meghatja,

mutató ujjával könnyeit itatja.

Köszönetképp ajka számhoz ér,

szívemben azon

nal felforr a vér!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megmenteni

    Elment az utolsó tanítványom, én is összeszedem a kottákat, berakom a dossziéba, ahonnan kicsúszik egy kézzel írt kottalap. Mikor fe...