Novella, Vers

2025. október 20., hétfő

Gyors döntésre kényszerítve

 

is



                                                          Gyors döntésre kényszerítve

 

Kamilla szomorúan és búsan üldögél egész nap a munkahelyén, egy irodában. Még az a szerencséje, a két legjobb barátnője a közvetlen munkatársa. Megpróbálják őt felvidítani, de sajnos ez most lehetetlen. Már napok óta tart nála ez a szívfacsaró állapot, és a viccek itt nem segítenek. Megcsalta és elhagyta a barátja. A két barátnő szinte tehetetlen. De mégis ki kellene találniuk valamit, ha nem akarják barátnőjük savanyú képét nézni egész álló nap. Az iroda hangulatáról már nem is beszélve. Kamillának minden viccnél csak lefelé görbül a szája széle. Annának van egy mentő ötlete. Elviszik este egy bárba, ahol kicsit leitatják, és ráveszik, hogy be kell pasiznia. Ez a legjobb módja a bosszúnak és a felejtésnek. Majd meglátják, melyik szóra reagál jobban a lány. Csinosan felöltöztetik, és menő helyre mennek. Olyanra, ahol legalább némi választék van facér srácokból. Közösen vidáman iszogatnak, Kamilla azonban először hallani sem akar pasiról, hisz pont most van padlón egy díszpéldány miatt. De a harmadik pohár rövid után már hajlik a lányok szavára, no meg a bosszú szó ragadta meg inkább a fantáziáját. A csajok kinéznek neki egy viszonylag csinos farmeros, fehér inges, kissé olaszos fazont. Kifejezetten jól mutat a barna bőréhez és fekete hajához az izmain feszülő fehér inge. Karakteres arcát borosta szegélyezi. Jó az összkép. Még a csajok is bevállalnák, ha nem volna mindkettőnek már működő kapcsolata. Kamilla azonban csak a fejét rázza. Ő inkább a pultnál magányosan üldögélő és koktél iszogató csinos, jóképű magas barna srácot gondolná magának. Ahogy a feje tetején lévő hosszabb haját néha megrázza oldalra, Kamillát elvarázsolja a mozdulat. Meg az a csodásan kék szempár is. Talán nem annyira beképzelt, nem olyan macsós, mint az a másik, pedig ő is pokolian jól néz ki. Csendesen üldögél a koktélja mellett, mégis van tartása. Ez jobban bejön Kamillának, vele képes lenne bármire, és ezt a barátnőkkel is közli. Ők nem lelkesednek annyira a lány választásától. Elég csak a pasira nézniük.

-Na ne szórakozz már! Az nem a te szinted! Nézd már meg jobban! -Figyelmezteti Anna, akinek az egész ötlet köszönhető. -Elég csak ránézned! Márkás, talán méretre varrt öltöny, Doxa óra, vagy százezer forintos cipő, a homlokára tolt Tommy Hilfiger napszemcsi! Nála ne is próbálkozz!

-Az nem fog veled kezdeni! Ne őt válaszd, ha nem szeretnél megint pofára esni!  Az szerintem olyan csinos, hogy biztosan ki is használja. Az valami nagymenő! Most meg konkrétan várhat valakire. Látod milyen nyugodtan ül ott, és csak figyel. Még senkit nem szedett fel. Hozzá biztos valami cicababa jön! Csak késik, mert ugye úgy illik. Azért vár.

Próbálja szerintük a helyes irányba, a másik férfi felé terelni Kamillát Lujza is. Meg neki egyébként is az olaszos pasi tetszik jobban. Ám a lány már elég bátorítót fogyasztott, nem hagyja magát befolyásolni a barátnők által.

-Igen. Vár. Rám vár! Figyeljétek meg! -Mondja Kamilla magabiztosan, és már áll is fel az asztaluktól. Lujza már hiába akarja visszafogni.

-Ne csináld! Nekem nagyon ismerős valahonnan. Biztos, hogy láttam már valahol. Lehet valami híres ember. Ne blamáld magad!

-És akkor mi van? A híres ember is pasiból van! -Az eddig elfogyasztott alkohol megadta az önbizalmát, és elindult a férfi felé a pulthoz, aki már egy ideje a szeme sarkából figyelte a három nőt. Kamilla leül mellé a bárszékre, és kacéran, fogat villantva felé mosolyog.

-Szia! Kamilla vagyok! Vársz valakire?

-Nem. Miért? -A férfi kedvesen mosolyog vissza a lányra, és ettől a mosolytól Kamilla végleg elveszett. De még megvan a bátorsága. Az a lányokkal ellentétben nem hagyta cserben.

-Mert a lányok azt mondták, úgyse jövök be neked. Csak ezt szeretném megtudni. …  Veszel nekem egy konyakot?

-Szerintem nem. -Válaszol határozottan, de érdekesen elhúzva a száját a férfi. -Mert azt akarom, hogy emlékezz az éjszaka további részére is, ezért inkább alkoholmentes koktél kapsz! Oké? -És már int is a pultos felé.

-Az is jó lesz, ha veled ihatom meg!  -Hagyja jóvá Kamilla, és beszélgetni kezd a sráccal, aki illedelmesen bemutatkozik.

-Örülnék neki, már éppen kérni szerettem volna, hogy legyél a beszélgető partnerem. Bocs! Egyébként Kevin vagyok.

Nyújtja kezét a lány felé, és utána rögtön rendeli is az italt. A két barátnő is csatlakozik a férfi kérésére. A koktél mellett sok mindenről szót váltanak. De főleg Kamilla állapotáról. A Férfit ugyanis nagyon érdekli, mi vitte rá az egyébként rendes lányt erre a viselkedésre. Vadidegen férfit szedjen fel csak úgy. Nem feltételezte róla. Miután megtudja, hogy a napokban elhagyták, pár elfogyasztott koktél után Kamillát karon fogja, és elhívja magához. A lányok már nem akarják lebeszélni. Meg hát az idegen férfi is felkarolni látszik Kamillát. Felejtéshez ők is jónak tartják. Beleszeretni meg talán nem fog egyetlen éjszaka után. Hagyják hát, szórakozza ki magát. Eleve ez volt a cél.

Valóban más az életszínvonal. Hatalmas luxusautóval szállítja a lányt egy budai villához.  Fekete autó világos bőrülések. Gyönyörű belső kialakítás. Ilyenben még sosem ült. Ezt a férfi is rögtön látja. A villa is hatalmas. Nem átlagember hajléka. Még mielőtt Kamilla meggondolná magát, mert annyira meg van lepődve, a férfi gyorsan és előzékenyen nyit a lány előtt minden ajtót. Halkan beszél, és igen gyorsan a hálószobába tereli Kamillát. Az ajtó csukódása után már öleli is át. Hevesen csókolja, szorítja magához, majd a csípőjére emelve viszi a hatalmas ágyhoz. Kamilla nem ellenkezik, hisz ez volt a barátnők javaslata, ő csak teljesíti a kívánságukat. Hátha igazuk lesz, és ettől majd jobban érzi magát. Hát most épp jobban is érzi magát, mert Kevin temperamentumos, igazi szerető. Valódi fergeteges élményben részesíti Kamillát, utána pedig még gyengéd ölelésekkel és mámoros csókokkal vezeti le a felpörgött vágyaikat. Egymást átölelve alszanak el. Reggel leheletnyi finom csókokkal ébreszti Kevin a lányt. Újabb ölelkezés után kezdenek öltözködni. Kamillának már sikerült a fehérneműjét előkeríteni, és magára venni. A férfi is alsónadrágban félkönyékre támaszkodva nézi a szoba közepén a padlóról ruháit válogató, guggoló hölgyet. Nagyon tetszik neki a látvány. A fiatal nő gyönyörű. Elkalandozik a férfi gondolata. Hogy lehetett egy ilyen csodás teremtést megcsalni, és elhagyni. Ezt még bánni fogja egyszer az a férfi! Soha nem fogja visszakapni! Tőlem biztosan nem!

Hirtelen nyílik az ajtó. Egy négy-öt év körüli kislány robog be a szobába, és Kamillát majdnem feldönti, aki ijedtében feláll. A kislány is meglepődik. Az ágyba igyekezett édesapjához, mint eddig minden reggel. De most megállt a nő előtt.

 - Apuci, ki ez a néni? - Majd gondosan lassan körbe járja, és érdekesen méregeti a fehérneműben a szoba közepén álló hölgyet.

Kamilla igen kellemetlenül érzi magát. Már rég nincs hatása az esti alkoholnak. Most elsüllyedne szégyenében. Ha itt a kislány, akkor biztos van feleség is. Hogy lehetett ilyen hülye, hogy még ezt sem tisztázta. Hiába a felejthetetlenül gyönyörű éjszaka, most még rosszabbul van, mint mikor ide jött. Felejteni akart, de ezt, ami most történik vele, sohase fogja tudni elfelejteni. Majd miután a kicsi lány kétszer is körbe járta, újból megszólal csilingelő vékony hangján.

  - Hoztál nekem anyukát? … Végre! … Nagyon jó! …  Tetszik! – Csapja össze két tenyerét, apja mellé beugrik az ágyba, és átöleli annak nyakát.

  - Köszönöm! Köszönöm! Nagyon aranyos! … Ugye itt marad végleg? - Könyörgő tekintetét előbb apjára, majd Kamillára irányítja. Még a fejét is félrebillenti kissé, és hatalmasra nyitja a szemeit.  – Ugye marad, és nekem hoztad!?  - Néz megint az apjára a kicsi.

  -Hát mi tagadás, magamnak is. Meg neked is. De még nem tudom. Ezt a néni fogja eldönteni. Addig szaladj a szobádba. Reggeliig megtudod.

Apjának cuppant egyet az arcára, majd átöleli Kamilla lábait kifelé menet, és annyit mond.

-Ugye leszel az anyukám?

Ugyan olyan gyorsan tűnik el, mint ahogy jött. Kamilla pedig csak áll. A földbe gyökerezett a lába. Úgy ahogy van, nem érti az egészet. De mire észhez térne és kérdezne, már Kevin szól hozzá.

-Hallottad kedves Kamillám! Reggeliig eldöntheted, maradsz örökre, vagy végleg elhagysz! Remélem nem szeretnél egy pici kislánynak csalódást okozni!

-De hogy, … de hol, … de nem értem … De nem is … nem is ismerlek.  -Nem tud egy épkézláb mondatot kinyögni. Kevin azonban vázolja az elképzelését, miközben Kamilla lassan szedegeti magára a ruháit, meg közben szedegeti össze a szétkuszált gondolatait.

-Te lehet, nem ismersz. Én azonban ismerlek téged. Az egyik részlegemnél vagy egy igen jó számviteli kolléganő. Nem régen jártam nálatok személyesen, de te annyira dolgoztál, hogy fel se néztél rám a papírjaid fölül. Pedig percekig támasztottam az ajtófélfát. Nekem már akkor megtetszettél. Az ottani vezetődtől érdeklődtem is utánad, de azt mondta van barátod. Nem akartam szétzilálni egy párkapcsolatot, így nem léptem feléd. Őszinte leszek, nagyon nehezemre esett nem összejönni veled. Viszont kifejezetten örültem, mikor a bárban oda jöttél hozzám. És el se tudom mondani milyen boldog voltam, mikor még haza is hozhattalak. Nagyon tetszel, és a szex is működik. Röviden ennyi. Reggeliig döntsd el, maradsz örökre, vagy végleg kilépsz az ajtómon.

-De, … de ezt, … ezt hogy képzelted?

-Este mellettem tetted le a voksod. Láttam ám, a lányok a másik pasit ajánlották neked! Te mégis hozzám jöttél oda. Biztosan volt rá okod, hogy engem választottál. Hozzám egy kislány is tartozik. Ne okozz neki csalódást! Ja! Ha maradsz, itt kell töltened már a mai napot is! Meg kell ismerned Eleonórát!

-Ő ki? A feleséged?

-Nem. Ő a kislányom.

-De ezt én nem tudom. Egyedül dönteni, fél óra alatt? Fel kell hívnom a csajokat.

A táskájában kotorász, előveszi a mobilját, de a férfi a markát tartja felé.

-Azt add ide!

-De tanácsot kérnék a lányoktól.

-Erről egyedül kell döntened!

-De beszólnék, ha estleg nem megyek be dolgozni.

-Nem kell! A főnököd vagyok. Nekem mond! Húsz perced van. Addig elkészítem a reggelit. Ne feledd, Eleonóra vár rád!

Kevin elindul az ajtó felé, de Kamilla még kíváncsi szemekkel mered felé. Annyi kérdést tudna most feltenni.

-És megkérdezhetem, hol a feleséged?

-Meghallt! Kinyírta az exem három éve! – Kevin kifordul a szobából, de még visszaszól. – Neked nem kell félned. Magát is megölte a sitten! Már csak negyedórád van!

Kevin a nőre csukja az ajtót. Elmegy reggelit készíteni. A lánynak pedig lehet gondolkodni. A férfi nagyon jóképű, határozott és jó volt vele. Nagyon jó. Végig kedves volt, és lovagias. Csinos pasi, bele tudna szeretni. Azért őt választotta, mert már akkor is érzett valami bizsergést, mikor ránézett. És ha itt marad, valószínű nem lennének többé anyagi gondjai. De hogy lehet ilyen dologban így dönteni? Tíz perc még arra se elég, hogy átgondolja, nemhogy egy életre elkötelezze magát? Nem is ismerik egymást. Meg a kicsi lány is? Most aranyos, sőt, nagyon cuki, de ő még sose nevelt gyereket. Mi lesz, ha nem boldogul. Vagy később mégis másként gondolja. Érdekes egy helyzet. Az exe tette el a feleségét? Akkor most ő is féljen. Most mi a fenét csináljon? Pontosan tíz perc múlva kopognak a háló ajtaján. Kevin az Eleonórával.

-Akkor jössz velünk reggelizni?

Anna és Lujza Próbálják Kamillát hívni, de senki nem veszi fel a telefont. Már dél van, de Kamilla még sehol. Ebéd után jön egy SMS. „Ne keressetek! Jól vagyok. Valószínű férjhez megyek.” A barátnők a csodálkozva néztek egymásra. Ők még véletlenül se akarták férjhez adni a Barátnőjüket. Csak a csalódottságán akartak enyhíteni.

Kamilla tehát maradt Kevinnél. Kirándulni mentek. Boldogságban, vidáman kacarászva töltötték a napot hármasban.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megmenteni

    Elment az utolsó tanítványom, én is összeszedem a kottákat, berakom a dossziéba, ahonnan kicsúszik egy kézzel írt kottalap. Mikor fe...