Szeptemberi ősz
Vége a nyárnak, de én nem sajnálom,
mert a szeptemberi őszt is nagyon várom.
A nap már nem tüzel, hűvösek a szelek,
a kellemes éjszakák felüdítenek.
Most érik a gyümölcs, finom körte, alma,
had szaporodjon a kiskamra tartalma.
Most jár a puttonyos a szölőskertekben,
édes bor szerepel a további tevekben.
Az ízkavalkád mellé színkavalkád társul,
piros alma mellett ízes körte sárgul.
A rózsaszín barack és a szilva kékje,
ösztönöz arra, hogy az ember letépje.
Ágak zöld lombjai színesbe pompáznak,
piros, zöld és narancs teret hagy barnának.
Olyan, minha mind-mind külön lenne festve,
de nem penzlizne szebbet egy festő ecsetje!
Fák lombjai között már átsejlik a nap,
földön az árnyéka csipke mintát hagy.
Amíg az ősz száraz, addig oly csodás,
jólesik a természetben egy kirándulás!
